A kóros D-vitaminhiány – az angolkór 2.

Az angolkór tipikus tünetei

Az angolkórnak rengeteg és többségükben jól felismerhető tünetei vannak. Az angolkóros kisbaba koponyáját a tarkó két oldalán ping-pong labdaként benyomható. Az ilyen gyermekeknek a koponyájuk általában kocka alakú, hátul lapos. A csecsemő kutacsa tátongó, sokszor még 2 éves korban is nyitott (normális esetben legkésőbb 18 hónapos korra bezáródik). Ezenkívül a gyermek fokozottan izzadékony, különösen tarkótájékon, ezért a gyermek ezt fokozottan dörzsöli, így haja kihullik ezen a részen.

Az angolkóros gyermek bordaporcai kidudorodnak és az egymás alatti dudorok egy gyönygfüzérhez hasonló alakot öltenek. de a dudorok nemcsak a bordákon, hanem a csuklók és a bokák mentén is megfigyelhetőek.

A karok és a lábak görbék, O vagy X alakúak, ezenfelül az izületi szalagok is lazábbak, a végtag izmai is gyengék. Mivel a has- és bélizomzat is igen gyenge, ezért e gyermekeknek “pókhasuk” van. A bordákat a nagy hastól éles barázda választja el. A kalcium hiány időnként olyan nagyfokú lehet, hogy az életet veszélyeztető gégegörcs, epilepszia alakulhat ki, illetve a kéz és láb görcsös tartása is megfigyelhető.

A kezelésben nagyon fontos a D-vitamin folyamatos, naponkénti adása az előírt adagban. Időnkét többszöri nagy dózisú D-vitamint adnak nagyobb időközökkel, de ezt csak végszükség esetében alkalmazzák. Röntgen felvételen már 1-2 hetes kezelés után is látszanak a javulás jelei. A teljes javulás sokszor hónapokat vesz igénybe, sajnos néha a folyamat annyira előrehaladott, hogy a súlyos csonteltérések megmaradnak. Természetesen, ha a betegség hátterében egyéb ok áll, például felszívódási zavar, akkor az is kezelendő.


Megelőzés

Természetesen könnyen megelőzhető ez a betegség is. Magyarországon minden 2. hetet betöltött csecsemőnek felírható egy D-vitamint tartalmazó csepp, melyet 1 éves kora végéig naponta kell neki adni, mivel mára már az anyatej D-vitamin tartalma igen alacsony lett. Az őszi-téli-tavaszi időszakban a gyermek 3 éves koráig szintén javasolt ennek adása. Koraszülött, kissúlyú csecsemőknek a gyorsult fejlődés miatt nagyobb D-vitamin szükségletük van, így ők nagyobb adagban kapják.

Ma már a legtöbb csecsemőtápszer is tartalmaz D-vitamint, de ennek fogyasztása esetén egyeztetni kell a háziorvossal, hogy nehogy túladagoljuk a vitamint.

A serdülőkor is egy veszélyeztető faktor a rachitis kialakulására a gyorsult növekedés miatt, így a helyes táplálkozásra esetleges vitaminok adására fokozottan oda kell figyelni.

Táplálékok közül a hal májának olaja (csukamájolaj) és a D-vitaminnal dúsított tejek és a margarinok tartalmazzák a legtöbb D-vitamint. Ezen felül persze ne felejtkezzünk el a napfény mértékkel alkalmazott jótékony hatásáról sem!

A kóros D-vitaminhiány – az angolkór 1.

Már szóltunk arról, hogy a D-vitamin elsődlegesen a csontok számára szükséges: ettől az anyagtól lesznek ép és erős csontjaink. Azonban ha nem jutunk elegendő mennyiségű D-vitaminhoz vagy csak nagyon kevéshez, akkor már csecsemőkorban is különböző csont deformitások alakulhatnak ki. Az egyik ilyen az angolkór, melynek fokozottabb előfordulását a XX. század elején észlelték, főként Angliában. Innen ered a neve. Azt vették észre, hogy a kisgyerekeknél görbe karok, lábak, puha koponyacsont és más deformitások alakultak ki. Később rájöttek arra, hogy emiatt a kevés napfény felelős.

De tulajdonképpen mi is az angolkór? Ez egy kóros D-vitaminhiányos állapot, mely kisgyermekeknél jelentkezik és két dologból következhet. Az első lehet az, hogy a gyermek nem eszik olyan táplálékot, melyben megfelelő mennyiségű D-vitamin lenne vagy a D-vitamin nem megfelelő felszívódása is lehet a kórkép oka. De ezenkívül máj- és vesebetegségek is kiválthatják az angolkórt, mert a D-vitamin aktívvá válásában ez a két szerv játszik fontos szerepet. De léteznek olyan örökletes betegségek illetve egyes epilepszia ellenes gyógyszerek, melyek a D-vitamin hasznosulásának zavarát okozzák.

A napoztatás hiánya miatt kialakuló rachitis magyarázata az, hogy a D-vitamin azon túl, hogy táplálékkal bevihető a szervezetbe, normális esetben a napsugárzás U

A kóros D-vitaminhiány – az angolkór 1.
Már szóltunk arról, hogy a D-vitamin elsődlegesen a csontok számára szükséges: ettől az anyagtól lesznek ép és erős csontjaink. Azonban ha nem jutunk elegendő mennyiségű D-vitaminhoz vagy csak nagyon kevéshez, akkor már csecsemőkorban is különböző csont deformitások alakulhatnak ki. Az egyik ilyen az angolkór, melynek fokozottabb előfordulását a XX. század elején észlelték, főként Angliában. Innen ered a neve. Azt vették észre, hogy a kisgyerekeknél görbe karok, lábak, puha koponyacsont és más deformitások alakultak ki. Később rájöttek arra, hogy emiatt a kevés napfény felelős.
De tulajdonképpen mi is az angolkór? Ez egy kóros D-vitaminhiányos állapot, mely kisgyermekeknél jelentkezik és két dologból következhet. Az első lehet az, hogy a gyermek nem eszik olyan táplálékot, melyben megfelelő mennyiségű D-vitamin lenne vagy a D-vitamin nem megfelelő felszívódása is lehet a kórkép oka. De ezenkívül máj- és vesebetegségek is kiválthatják az angolkórt, mert a D-vitamin aktívvá válásában ez a két szerv játszik fontos szerepet. De léteznek olyan örökletes betegségek illetve egyes epilepszia ellenes gyógyszerek, melyek a D-vitamin hasznosulásának zavarát okozzák.
A napoztatás hiánya miatt kialakuló rachitis magyarázata az, hogy a D-vitamin azon túl, hogy táplálékkal bevihető a szervezetbe, normális esetben a napsugárzás UV-B sugarainak a hatására a bőrünkben is képződik egy ott meglévő természetes anyagból.
Ha a növekedés időszakában D-vitamin hiány lép fel a szervezetben és ez tartósan megmarad, akkor igen komoly következmények léphetnek fel: a szervezet számára nem lesz elegendő mennyiségű ásványi anyag (kalcium, foszfor), ami beépülhetne a csontszövetekbe. A csontok ugyan nőnek és fejlődnek, de éppen az fog hiányozni belőlük, ami szilárdságukét felelős: a kalcium, foszfor nem tud beépülni a csontokba, így azok puhák lesznek. A normál terhelés hatására elgörbülnek, eltörnek, illetve a puha részek kidudorodnak.

V-B sugarainak a hatására a bőrünkben is képződik egy ott meglévő természetes anyagból.

Ha a növekedés időszakában D-vitamin hiány lép fel a szervezetben és ez tartósan megmarad, akkor igen komoly következmények léphetnek fel: a szervezet számára nem lesz elegendő mennyiségű ásványi anyag (kalcium, foszfor), ami beépülhetne a csontszövetekbe. A csontok ugyan nőnek és fejlődnek, de éppen az fog hiányozni belőlük, ami szilárdságukét felelős: a kalcium, foszfor nem tud beépülni a csontokba, így azok puhák lesznek. A normál terhelés hatására elgörbülnek, eltörnek, illetve a puha részek kidudorodnak.

A D-vitamin és az emlőrák kapcsolata

Tudósok megállapították, hogy a D-vitaminban gazdag étrend és a sok napsugárzás akár 43 százalékkal is képes csökkenteni a nőknél az emlőrák kialakulásának kockázatát. Egy francia kutatócsoport tíz éven keresztül vizsgálta 70.000 nő egészségi állapotát és arra az eredményre jutottak, hogy a D-vitamin és az emlőrák megelőzése összefüggésbe hozható.

A vizsgálatot a franciaországi Járványügyi és Népegészségügyi központ vizsgálta egy évtizeden keresztül. A kutatásban pedig pontosan 67 721 nő vett részt, olyanok, akik már betöltötték a 41. életévüket, de még nem érte el a 72 éves kort. A nők életkörülményeit is számításba vették: feljegyezték táplálkozási szokásaikat és lakhelyük ultraibolya sugárzás szintjét is. A tíz esztendő leteltével ezeknél a nőknél 2871 esetben diagnosztizáltak mellrákot.

A résztvevők különböző forrásokból jutottak D-vitaminhoz: 45%-ban halból, 16%-ban tojásból, 11 %-ban tejtermékekből, 10%-ban olajakból és margarinból és 6%-ban süteményekből jutottak hozzá a kalciferolhoz.

Azoknál a nőknél, akiknek lakhelyükön a legmagasabb ibolyántúli sugárzást mérték, körülbelül 10 százalékkall kisebb valószínűséggel alakult ki mellrák, mint azoknál, akik kevésbé napos helyen laktak.

Ezenfelül akik napos területen éltek és D-vitaminban gazdag táplálkozást folytattak, a mellrák kialakulásának esélye 32-43%-kal kevesebb volt, mint azoknál, akik szintén napos területen éltek, de kevés D-vitamint fogyasztottak.

Persze tudjuk, hogy a napozást nem szabad túlzásba vinni a bőrrák kockázata miatt, viszont a napfény nélkülözhetetlen az egészségünkhöz.”Eredményeinkből az látszik, hogy az emlődaganatok szempontjából a napsugárzás védő hatást jelent. A D-vitaminban gazdag táplálkozás önmagában nem bizonyult elégségesnek: csak ezen az úton nem lehet elegendő mennyiséget felvenni a vitaminból” – állítja a kutatás vezetője, Pierre Engel.

Tehát a D-vitamin kétféle forrásból származik: a felvett táplálékból és a napsugárzás hatására. A növényi eredetű táplálékkal bevitt molekula neve D2-vitamin vagy ergoszterol. A másik forma, a D3-vitamin vagy kolekalciferol, amelynek fő forrása a máj, a tejtermékek, a halak, a halolaj és a máj. A D3-vitamin azonban a bőrben is keletkezik napsugárzás hatására.

Az UV-sugárzás és a D-vitamin

Az UV-sugárzás (vagy ultraibolya, ibolyántúli) a látható fénynél rövidebb, de a röntgen sugárnál hosszabb hullámhosszú elektromágneses sugárzás. Hossza 200-400 nanométer közé esik. A szó a latin eredetű ultra (“túli”) és viola szó összetételéből ered. Az ibolya egyébként a legrövidebb hullámhosszú látható fény.

E sugarat 1081-ben Johann Wilhelm Ritter fedezte fel, mikor William Herschel felfedezéséről, az infravörös sugarakról olvasott. Úgy gondolta, hogy a természetben egység és szimmetria uralkodik, így kell lennie párjainak az infravörös sugaraknak. Ritter elhatározta, hogy megismétli Herschel kísérletét, azzal a különbséggel, hogy ő a napfény sötétítő hatásának sebességét fogja mérni a különböző színtartományokban. Papírcsíkokat ezüst-kloriddal vont be, és ezeket egy elsötétített szobában elhelyezte egymás alatt a falon. A hőmérséklet mérése helyett azt az időt mérte, amíg egy egy csík megfeketedett. Azt találta, hogy a vörös alig sötétítette meg a papírt, míg az ibolya felé haladva a sötétedés sebessége egyre nagyobb volt. Herschel ötletét átvéve egy csíkot az ibolya fölé helyezett, és ez a papír sötétedett el a leggyorsabban, annak ellenére, hogy nem érte látható fény. Valamilyen sugárzásnak azonban érnie kellett a papírt, ami a sötétítő hatást kiváltotta.

Az UV-sugarakat három típusba soruljuk: vannak közeliek (UVA, UVB, UVC), távoliak (vákuum UV) és extrém UV is. Annak ellenére, hogy az emberi szem nem látja, bizonyos állatok, rovarok, hüllők, madarak képesek érzékelni. Az UVa sugarak elősegítik a pigmentképződést, ezeknek köszönhető a gyors és azonnali lebarnulás. Az UVB tartomány a D-vitamin képzését segíti elő. Az UVC-t pedig mivel az ózonréteg kiszűri, ezért a Föld felszínét nem éri el. Tehát a mi szempontunkból most az UVB-nek van a legnagyobb haszna. Vagyis az UV-sugarak nem mindegyike káros, valamelyik nagyban hozzájárul a szervezetünk vitaminpótlásához.

Ezenkívül e sugarakat számos területen alkalmazzák még: a csillagászatban, rovarirtásra, tűzérzékelésre, elektromos szigetelések ellenőrzésére, fertőtlenítésre, ásványtanban stb.

A D-vitamin és a napfény

Újabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy érdemes egy kicsit a déli órákban is a napon tartózkodni, naptej nélkül, mert csak így pótolhatjuk hatékonyan és gyorsan a D-vitamin mennyiséget. Hét szervezet egyetért ezzel az új egészségügyi javaslattal, hogy a szervezet a természetes napfényből rengeteg D-vitaminhoz jut. Ez a vitamin pedig igen fontos szerepet játszik a szervezetben: erősíti a csontokat, megelőzi a csontritkulást. Azonban még ma is sokan félnek a bőrráktól és annak veszélyeitől, így inkább elkerülik a déli napfényt. Pedig a napfénytől való félelemnek nem biztos, hogy van alapja.

Az Egyesült Királyság Rákkutató intézete és a Nenzeti Oszteoporózis Társaság egyöntetűen arra a véleményre jutott, hogy a gyakori, rövid idejű tartózkodás a nyári napon hetente több alkalommal egészséges. Tehát egybehangzóan azt állítják, hogy hasznos kimenni a déli tűző napsütésbe, ha megfelelően felöltözünk és bekenjük magunkat naptejjel. Azonban Rona Mackie a Bőrgyógyász Szövetségtől azt is elmondta, hogy a napten folytonos használata sem ideális a D-vitamin szempontjából, mivel ez akadályozza a felvételét.

A téli vitaminpótlás is megoldható trópusi üdüléssel, vagy olajos hal, máj vagy dúsított margarin fogyasztásával.

Az Egyesült Királyság Rákkutató Intézetének vezetője, Peter Johnson professzor elmondta: “A megfelelő táplálkozással és elegendő napfénnyel minimálisra csökkenthető a rák kialakulásának kockázata a brit lakosság nagy részénél. A D-vitamin és a rák összefüggése rendkívül összetett. A bélrák esetében van rá a legtöbb bizonyíték, hogy a D-vitamin alacsony szintje összefügg a daganat kialakulásával, de ez nem jelenti azt, hogy a vitaminhiány okozza a betegséget. Valószínűleg nem ez a fő rákkeltő tényező.”

A közösen kiadott nyilatkozat olyan kérdéseket is felvetett a D-vitaminnal kapcsolatban, melyek további kutatásokat tesznek szükségessé. Többek között megállapításra vár a D-vitamin optimális szintje, és az étkezési forrásainak részletezése.

D-vitaminnal a cukorbetegség ellen

Szintén az amerikai Journal of Clinical Nutrition című szakfolyóiratban olvasható az a cikk, mely arról számol be, hogy a D

-vitaminnal hatékonyan csökkenthető a cukorbetegség kockázata. Kétfajta cukorbetegséget ismerünk: az egyik, az 1-es típusú fiatalkorban jelentkezik, a másikat, a 2-es típusút időskorinak is nevezik. Ez utóbbi kialakulásáért leginkább a helytelen életmód tehető felelőssé: a túlzott cukorfogyasztás, a rohanás, a stressz, a gyorséttermek kínálata stb. Azonban ha a D-vitamint megfelelő mennyiségben visszük be a szervezetünkbe élelmiszer vagy táplálékkiegészítő formájában, akkor nagy eséllyel szálunk szembe a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával szemben.

Ez a vitamin úgy képes csökkenteni a felnőttkori cukorbetegség kockázatát, hogy javítja az inzulint termelő sejtek működését – ezt állapították meg az amerikai kutatók.

A neves endokrinológus, Anastassios Pittas, a bostoni Tufts Egyetem orvosi központjának orvosa és az ő csoportja 92 olyan ember vizsgált meg, akik már a cukorbetegséget megelőző állapotban voltak. A résztvevők különböző készítményeket kaptak: vagy olyat, mely D3-vitamint tartalmazott, vagy olyat, mely kalciumot, vagy olyat, mely mindkettőt, vagy placebot. A vizsgálat négy hónapig tartott, ezalatt folyamatosan vizsgálták az önkénteseknél a diabétesz kockázatát jelző paramétereket, például a vércukorszintet és a béta-sejtek működését egyaránt.


A kutatók végül arra jutottak, hogy a D-vitamin kifejezetten és nagy mértékben javította a béta-sejtek funkcióját, azonban a kalcium nem volt hatással e sejtek működésére sem önmagában, sem a vitaminnal kombinálva. Ez az első olyan kutatási eredmény azonban, mely egyértelműen bebizonyította a D-vitamin szükségességét a diabétesz megelőzésében, hiszen a D-vitaminra vonatkozó korábbi tanulmányok nem igazán bizonyították e vitamin fontosságát a cukorbetegséggel szemben.

A D-vitamin képes csökkenteni a melanoma kockázatát

Nemrégiben a Journal of Clinical Oncology című folyóiratban egy olyan tanulmányt tettek közzé, melynek eredményei sokunkat megdöbbenthetnek. Ebben az írásban igen sok embert megvizsgáltak: 36000, 50 és 79 év közötti amerikai nő egészségügyi adatait vetették mikroszkóp alá és vizsgálták meg igen tüzetesen.

E nők közül, 18000, vagyis a fele minden nap étrendkiegészítőt szedett, mely 1000 milligramm kalciumot és 400 nemzetközi egységnek megfelelő D3-vitamint szedett. A nők másik csoportja placebot kapott. A vizsgálat hét esztendőn keresztül tartott, ezalatt mindkét csoportban 1700 bőrrákos eset fordult elő, vagyis itt nem jelentkeztek a különbségek.

De nem így történt a melanomával diagnosztizáltak számában: akik szedték a vitamint ott mindössze 82 nő betegedett meg, a placebo csoport esetében azonban 94 embert diagnosztizáltak melanomával. Azonban még nagyobb különbséget mutatott azt a vizsgálat, melyben azt nézték, hoy a korábban más típusú bőrrákkal már kezeltek közül milyen arányban bukkan fel a melanoma. Akik szedték a vitamint ott ez a szám 10 volt, míg a placebos csoportnál 24, tehát majdnem kétszer annyi.

A kutatást a Stanford Egyetem végezte, vezetőjük Jean Tang volt. Kihangsúlyozták, hogy a kis számok ugyan semmi bizonyosat nem állíthatnak, de igen valószínű az összefüggés a D-vitamin és a melanoma kialakulása között. A normál adag D-vitamin és kalcium étrend-kiegészítő szedése ésszerűnek és ártalmatlannak látszik az érintett, magasabb melanoma-kockázattal élők körében.

Mi a melanoma?

A melanóma vagy melanoma malignum a bőr pigmenttermelő sejtjeiből (melanocyta) kiinduló rosszindulatú tumor. Kialakulhat már meglévőanyajegyből különösen akkor, ha az állandó károsító ingernek van kitéve (erős UV sugárzás, mechanikai ártalom), de megjelenhet anyajegy mentes bőrfelületen is. Magyarországon az előfordulása növekszik. Elsősorban a középkorúak betegsége, a melanómával diagnosztizáltak átlagéletkora 40-45 év. Klinikailag több formáját különböztetik meg, melyek mind megjelenésben mind a prognózist tekintve eltérnek egymástól. Mivel a kültakarón helyezkedik el, rendszeres önvizsgálattal és bőrgyógyászati szűrésekkel idejekorán felismerhető. Terápiája sebészi. (forrás: wikipedia.hu)

A D3-vitaminnal megelőzhetőek bizonyos szembetegségek

Amerikai tudósok kiderítették, hogy a D3-vitamin rendszeres szedésével megelőzhető lehet az AMD a 75 évnél fiatalabb nőknél. A kutatás azt állapította meg, hogy minél magasabb egy emberben a D-vitamin szint, annál alacsonyabb az AMD kialakulásának esélye. Ez pedig egy nagyon komoly szemprobléma, mivel a betegség során éppen a szem hátsó részén található retina közepe károsodik, melynek következménye lehet a részleges vakság is. Ez egy korral összefüggő szembetegség, mely az 50 év felettiek 2%-át érinti, így sok millió betegről számolnak be világszerte.

A mostani kutatásban 1313 nő vett részt és minden egyyénnél észrevették, hogy a vér D-vitamin szintje és az AMD rizikója között sok összefüggés van. A kutatás megállapította, hogy a legmagasabb D-vitamin szinttel rendelkező nőknél 59%-kal kisebb eséllyel alakult ki AMD, a legalacsonyabb D-vitamin vérszinttel rendelkező nőkhöz képest.

Azt is vizsgálták, hogy melyik típusú D-vitamin fejti ki ezt a hatást: arra az eredményre jutottak, hogy csak azoknál tapasztalható ez a pozitív hatás, akik orálisan jutottak a D-vitaminhoz és nem napozással. Vagyis a napon töltött idő nem befolyásolja az AMD rizikóját.


Mi ez a betegség?

Az AMD egy teljesen fájdalommentes betegség, mely során a retina középső része károsodik, így a centrális látás romlásához vezet. (A centrális látást olvasáskor, íráskor, autóvezetéskor használjuk) Nem érinti a perifériás látást, így csak részleges látásvesztést okozhat. A betegségnek két változata ismert: korai vagy száraz illetve nedves. A nedves típus sokkal veszélyesebb és gyorsabban is alakul ki. Azonban ez ritkább is, mivel az esetek 90%-ban száraz AMD-ről beszélhetünk. A nőknél gyakrabban előforduló betegségről van szó. És a dohányzás is növeli e betegségnek a kialakulási esélyeit.

Szemünk világát ma a cukorbetegség és az AMD fenyegeti leginkább, mindkét betegség az esetek nem kis részében megelőzhető, viszonylag egyszerű módszerekkel is.

A D-vitaminokról

A kalciferol egy gyűjtőnév, mivel több azonos hatású, de kémiailag eltérő vegyületeket jelölnek vele. A kutatások legelőször arra jöttek rá, hogy a csukamájolajjal lehet gyógyítani az angolkórt, de később a napsugárral besugárzott táplálékról is ugyanez derült ki. A

D1-vitaminnak nevezték azt a vitamint, mely a napsugárzás hatására keletkezik, mely kalciferolt és lumiszterint tartalmaz. Ennél erősebb hatással rendelkezik az az anyag, mely a D2-vitamin nevet kapta. ezenkívül felfedeztek még egy anyagot, mely az ultraibolya sugárzás hatására D3-vitaminná alakul. Továbbá azt is megállapították, hogy az állati eredetű élelmiszerekben D2- és D3-vitamin található, a növényiekben pedig csupán D1-vitamin.

Ezek a vegyületek mind szteroidszármazékok. Legjelentősebb közülük a D2- és a D3-vitamin. A D3-vitamin a májban és a vesében válik aktív anyaggá, kalcitrollá. Mindhárom anyag elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását a bélből és még a csontokat is erőssé teszi. A D3-vitamint kolekalciferolnak is nevezik, a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Cholecalciferolumként jegyezték fel. Gyakran nevezik prohormonnak vagy provitaminnak is, mivel ez az anyag a szervezetben képződik vitaminná, aktív alakká, melynek neve 1,25-dihidroxi-D3-vitamin.

Ez az anyag felelős a kalcium-, a foszfát- és a citromsav-anyagcseréért. A D3-vitamin a bőrben keletkezik napsugárzás hatására, ebből alakul ki az aktív formája a májban és a vesében, miután hidroxilálódott. Ez az aktív anyag leginkább a kalciumtranszport-fehérje képződését segíti elő a vékonybél nyálkahártyájában, így fokozva a kalcium és a foszfát felszívódását a bélből. A kolekalciferol javítja a kalcium felhasználását és elősegíti a csont felépítését. Közvetlenül hat a csontépítő- és bontó sejtek toborzására, érésére és aktivitására. Hat az izomműködésre és az immunrendszerre is.

Tehát elmondhatjuk, hogy mind a D3-vitamin, mind annak hidroxi-származékai elsődleges hatásukat a vékonybélben, a csontokban, a vesékben és a mellékpajzsmirigyekben fejtik ki.

A D-vitaminról általában

A D-vitaminnak egyetlen fontos feladata van, ez pedig nem más, mint a bélből felvett kalcium kalciumsójai beépíteni a csontokba és a fogakba. Tehát a D-vitamin felelős azért, hogy csontjaink épek és egészségesek legyenek. Ezenkívül még szabályozzák a foszfor háztartásunkat is. D-vitamin nélkül nem létezik erős csontváz.

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, mely epesók segítségével oldódik ki az élelmiszerekből és fehérjére van szükség ahhoz, hogy eljusson a májba, mivel a vizes vérben nem lehet zsíranyagot szállítani. A májból a D-vitamin a vesébe jut, ahol feltöltődik és ezután már tökéletesen megfelelő lesz arra. hogy beépüljön a csontokba. Felszívódását az A-vitamin nagyban javítja, tehát érdemes együtt fogyasztani őket.

A D-vitamin természetesen nemcsak a csontjainkra hat. A csonterősítésen kívül még gondoskodik az idegrendszer megfelelő működéséről, segítségével nyugodtak, optimisták vagyunk (akárcsak a B-vitaminokkal). Ezenkívül fokozza a hormonképződést és javítja a vérkeringést. Méregtelenítő hatása is van, mivel a szervezet ólommentesítését látja el. De nem szabad elfelejtenünk megemlíteni azt sem, hogy a jó szívműködéshez, izomműködéshez és az immunrendszer megfelelő működéséhez is D-vitaminra van szükség.

Erre a zsírban oldódó vitaminra, amit kalciferolnak is hívnak, a gyerekek számára napi 5 mcg-ra, a felnőttek esetében 10 mcg-ra van szükség. Szerencsére szervezetünk is elő tudja állítani a bőrben, így e vitamin elegendő mennyiségű napozással is pótolható. Persze ezzel óvatosan kell bánni: ne napozzunk 10-16 óra között, a fehér bőrűek kerüljék a tűző napot, stb. Ezenkívül rengeteg élelmiszerben megtalálható a D-vitamin. Először a csukamájolajból vonták ki, mivel ebben található meg a legnagyobb koncentrációban: 2 kávéskanálnyi mennyiség 240 mcg-ot tartalmaz. De kitűnő D-vitamin forrás a hering, a makréla, a lazac, a szardínia, a tonhal, a tej, a teljes kiőrlésű gabona, a tojás és még a máj is.

Azonban ha túl sok D-vitamint fogyasztunk, akkor megemelkedik a vér kalcium szintje és a többlet lerakódik. Persze ehhez a napi ajánlott mennyiség 100-250-szeresét kellene elfogyasztani.